Nem is gondolnánk, de bőrünk az egyik legfontosabb érzékszervünk: ha fázunk libabőrösek leszünk, ha melegünk van kipirulunk. A bőrünknek számos funkciója van, ezért annak állapota meghatározó az emberi szervezet működése szempontjából. A napsugárzás a lelkünknek is jót tesz, hiszen segíti a pozitív gondolkodást és a boldogságérzetet. Emellett hozzájárul a D-vitamin szintéziséhez is a szervezetünkben. Ugyanakkor a napsugarak olyan fénynyalábokat – UVA és UV B sugárzásokat – is tartalmaznak, amelyek károsíthatják a bőrünket. Ez igaz minden évszakban, nem csak nyáron. Az arcunk, a nyakunk, a dekoltázsunk, a kezünk vannak a legintenzívebben kitéve a napsugárzásnak. A káros sugarak nem csak közvetlenül érhetik a bőrünket, hanem vissza is tudnak verődni a vízfelületről, a hóról, a tükröződő felületekről. Általánosságban az is elmondható, hogy az UV-sugárzás nem azonos mértékű mindenütt a világon, ezért, ha elutazunk érdemes tájékozódni az adott térség sajátosságairól. A kutatások rámutattak arra is, hogy a sugárzás összetétele 96,5%-ban UVA és 3,5%-ban UVB. Az erősségük pedig délelőtt tíz óra és délután négy óra között a legmagasabb (Wright et al. (2015).
A barnulás lényegében egy pigmentációs folyamat. A bőrünknek alapesetben is vannak a bőr színét meghatározó anyagokat termelő sejtjei (a melanociták). Ezek az anyagok a melanin, illetve az eumelanin, melyeknek nagyon fontos szerepe van a bőr sejtjeinek a védelmében: a melanocita sejt a napsugárzás érzékelésekor ernyőszeren kiterjeszkedik a sejtmag fölött és az általa termelt anyagok megvédik a káros sugárzástól a bőr sejtjeinek a DNS-ét. A kutatások (Premi et al. (2015) ugyanakkor arra is rámutattak, hogy a túlzott UV sugárzás hatására kóros folyamatok indulhatnak be a bőrben és a mutációkért felelős DNS fototermékek még órákkal a napfény expozíció után is termelődnek. Ezért nagyon fontos, hogy odafigyeljünk mennyit és mikor tartózkodunk a napon és megfelelő fényvédő szereket alkalmazzunk.
Az UV sugárzás emellett kedvez a bőrünk öregedésének is, a dehidratáció és a káros szabad gyökök termelődését támogatva. Ezek olyan ártalmas és nagyon aktív oxigén tartalmú molekulák, amelyek a bőr regenerációjához, vitalitásához szükséges molekulákkal rendkívül gyorsan kapcsolatba lépnek. Hozzájuk tapadnak, mint egy rágógumi és káros folyamatokat indítanak el bennük. Olyan, mintha átprogramoznák őket. Ezt oxidatív stressznek nevezi a szakirodalom (Żukowski (2015). A mértéktelen UV-behatásra – mely származhat a napfényből vagy szoláriumból is – ezek a gyökök felgyorsulnak. A sejtszinten bekövetkező változások befolyásolják a sejtszerkezetet, a DNS-állományt, és a sejtek szerkezeti és funkcionális összetevőit, mint például a lipidek, szénhidrátok, fehérjék, vagy a víz jelenlétét és sejt szintű hasznosulását.
A javaslatunk az, hogy nyáron folyamatosan hidratáljuk a bőrünket, hiszen a verejtékezés ilyenkor sokkal intenzívebb. Az esti zuhanyozás után finoman szárítsuk meg a bőrt törölközővel. Ne dörzsöljük, mert az irritált, esetleg napkárosodott bőrfelszín még jobban kipirulhat és sokkal könnyebb rajta felületi mikrosérüléseket ejteni. A felitatott, de nem teljesen száraz bőrbe masszírozzuk be a választott testápoló terméket. Erre szánjunk időt: nem elegendő csak rákenni a bőrre a krémet, olajat, testvajat, hanem be is kell masszíroznunk.
Gondoljunk csak egy vajas kenyérre, ha vastagon megvajazzuk, napestig várhatunk, hogy beszívódjon a kenyerünkbe. De ha többször elkenjük, egy idő után a kenyér is beszívja a rákent terméket. Ahogyan a bőrünk is hatékonyabban fogadja be a tápanyagokat, ha azokat bemasszírozzuk a bőrünkbe.
Reggel érdemes a testápoló termékek helyett a fényvédőnkkel elvégezni ezt a rituálét. Mivel az ilyen termékek testesebbek, zsírosabbak, érdemes az arcra a bőrtípusunknak megfelelő terméket választani. A legtöbb fényvédő termék tartalmaz vitaminokat, hidratáló anyagokat, anti-aging összetevőket. A mi tapasztalataink azt mutatják, hogy nem szabad túlterhelni a bőrünket a sok-sok összetevővel, illatanyaggal. Mivel a fényvédő mindig az utolsó lépés, előtte gyakorta sminkelünk, azt megelőzően pedig a napi arckrémünket, netán még szérumunkat is használjuk, lehet, hogy túl sok lesz a bőrünknek. Komedók alakulhatnak ki vagy egyéb irritációk. Ezért bármilyen fényvédő terméket is választunk, gondoljuk át a napi rutinunkat: ha van egy jól bevált alapozónk, és az esetleg a bőrtípusunknak megfelelő fényvédőt is tartalmaz, akkor felesleges még egy réteget felvinnünk. Ha úgy ítéljük meg, hogy az alapozónk fényvédő faktora túl alacsony, akkor érdemes fényvédő terméket is használni. Ugyanakkor ha a fényvédő vagy az alapozó a számunkra szükséges tápláló anyagokat is tartalmazza kellő mennyiségben, akkor nem feltétlenül szükséges még egy nappali krémet vagy szérumot is alkalmaznunk.
Ha mégis megégett a bőrünk, igyekezzünk hidratálni és a regenerációt támogató hatóanyagokat tartalmazó (pl. panthenol, bisabolol, centella, vagy más néven ázsiai gázló, allantoin, aloe vera) készítményekkel megnyugtatni.
A szoftveres arcdiagnosztizáló berendezésünkkel (Smart Diagnosis) segítünk megvizsgálni a bőr aktuális állapotát és segítünk a fényvédelemhez szükséges napi rutin összeállításában is.
Forrás:
- Ahmad, S., Shabbir, A., Tareen, N., Ahmad, S., & Chohan, M. A. (2022). Plant-Derived bioactive compounds as Skin Photo protection Agents. International Journal of Natural Medicine and Health Sciences, 1(2). In.: https://journals.iub.edu.pk/index.php/ijnms/article/view/866 (2022.08.17.)
- Sanjay Premi, Silvia Wallisch, Camila M. Mano, Adam B. Weiner, Antonella Bacchiocchi, Kazumasa Wakamatsu, Etelvino J. H. Bechara†, Ruth Halaban, Thierry Douki†, Douglas E. Brash (2015): ó Chemiexcitation of melanin derivatives induces DNA photoproducts long after UV exposure. In.: SCIENCE, 2015, Vol 347, Issue 6224. pp. 842-8.
- Wright F, Weller RB. (2015): Risks and benefits of UV radiation in older people: More of a friend than a foe? Maturitas. 81(4):425-31.
- Żukowski P, Maciejczyk M, Waszkiel D. (2018): Sources of free radicals and oxidative stress in the oralcavity. Archives of Oral Biology. 92:8-17.
#fényvédelem
#szabadgyök
#oxidatív stressz
#UV-sugárzás
#bőrállapot