A Wake Forest Egyetem Orvostudományi Karának kutatói szerint , az akne jelentős serdülőkori probléma, amely érzelmi és pszichológiai hatásokat válthat ki.

A serdülőkor a testi, érzelmi és szociális fejlődés időszaka. Az akne gyakori serdülőkori probléma, amely a tinédzserek több mint 85 százalékát, valamint néhány felnőttet érint. Bár egyesek szerint az akne csupán kozmetikai probléma, jelentős és tartós érzelmi és pszichológiai hatásai lehetnek. Az akne negatívan befolyásolhatja a hangulatot, az önbecsülést és az interperszonális kapcsolatokat, és depresszióhoz vezethet.

Számos tanulmány kísérletet tett arra, hogy minőségileg és mennyiségileg értékelje a tinédzsereknél jelentkező akne pszichológiai hatásait. A témában több felmérést is végeztek: 303 lányból és 260 fiúból álló, 13 és 19 év közötti csoportban a megkérdezettek 83,4 %-a aknéról számolt be, 40,4%-uk enyhe, 36% közepes és 6,5% súlyosnak ítélte meg az elváltozásait. A felmérés azt igazolták, hogy az akne gyakoribb és súlyosabb volt fiúknál, mint lányoknál.

Pawin és munkatársai 1566 francia serdülőt kérdezett meg. A válaszadók 48 %-a jelezte, hogy a mindennapi életük az akne észlelt súlyosságától függően változott. Minél súlyosabb volt az aknés elváltozás, annál kevesebbet találkoztak a barátokkal, vagy annál depresszívebbek, szomorúbbak lettek, az akne súlyosságával korrelált a szégyenérzet is.

Egy másik kutatás arra is rávilágított, hogy például a háton megjelenő akne mindkét nem esetében a szégyenérzetre visszavezethetően elszigetelődést és párkapcsolati bezártságot eredményez.
Az akne közvetlenül az érintettre hat, de emellett a családi és társadalmi kapcsolatok is feszültek lehetnek. A szülők aggódhatnak gyermekük megjelenésének rövid és hosszú távú következményei miatt, mint például az iskolai zaklatás vagy az aknés elváltozások miatti maradandó hegesedés.
Egy másik vizsgálatban a szerzők megállapították, hogy a pszichológia hatásokat tovább fokozza a gúnyolódás, a megbélyegzés. Sőt az elhúzódó akne tartós hatást gyakorolt az idősebb személyek személyiségére és viselkedésére is, amely miatt inkább elkerülték az interakciót és a szociális helyzeteket.

A fenti érdekes kutatások rávilágítanak arra, hogy az aknés állapottal már kialakulásuktól kezdve foglalkozni kell.
Az akne jelenléte ugyanis negatívan befolyásolhatja az érintettek életminőségét, önbecsülését és hangulatát.
Mivel az ilyen bőrelváltozások egyeseknél hosszú évekig is tarthatnak, súlyosabb esetben érdemes bőrgyógyász szakorvossal konzultálni. Az aknénak ugyanis több vállfaja ismeretes, a súlyosabb, egybefüggően gyulladt területek kezelésében a bőrgyógyász szakorvos nyújthat segítséget.

A fiatalkori akne kezelése során kozmetikai terápiákat alkalmazunk: az akne súlyosságától függően rendszeres kozmetikai arctisztítás alkalmával kitisztítjuk a faggyúdugaszokat a pórusokból és kifejezetten az aknés bőrre kifejlesztett termékcsaládokkal nyugtatjuk a gyulladt bőrt. A havi szintű kezelések között rádiófrekvenciás kezelést alkalmazunk a Power Sgape2 berendezésünk alkalmazásával heti két alkalommal. Emellett szigorú otthoni kezelési protokollt követünk, amely reggeli és esti arctisztítást, összehúzó arcpakolást, ichtiolos korrektort és gyógynövényes arcpakolást.

Forrás:
Uslu G, Sendur N, Uslu M, et al. Acne: prevalence, perceptions and effects on psychological health among adolescents in Aydin, Turkey. J Eur Acad Dermatol Venereol 2008 Apr;22(4):462-9.
Pawin H, Chivot M, Beylot C, et al. Living with acne. A study of adolescents’ personal experiences. Dermatology 2007;215(4):308-14.
Hassan J, Grogan S, Clark-Carter D, et al. The individual health burden of acne: appearance-related distress in male and female adolescents and adults with back, chest and facial acne. J Health Psychol 2009 Nov;14(8):1105-18.
Magin P, Adams J, Heading G, et al. Psychological sequelae of acne vulgaris: results of a qualitative study. Can Fam Physician 2006 Aug;52:978-9.
Dunn, L. K., O’Neill, J. L., & Feldman, S. R. (2011). Acne in adolescents: Quality of life, self-esteem, mood and psychological disorders. Dermatology online journal, 17(1).