Megjelent kutatóink újabb cikke, zöldrefestés a kozmetikai iparban címmel.

A szépségipari termékek piaca az elmúlt időszakban robbanásszerű növekedésnek indult. Ehhez jelentős mértékben hozzájárul az is, hogy a fogyasztók szeretnének többet tudni a termékek gyártásáról, összetételéről, a környezetre vagy az emberi egészségre gyakorolt hatásáról. Ennek pedig egyértelmű velejárója az is, hogy megnövekedett az igény a környezetre és az egészségre veszélytelen kozmetikumok iránt. Ezek a termékek Európa különböző államaiban eltérő megjelöléssel, megnevezéssel jelennek meg a kereskedelmi forgalomban, bio, natur, vegan, organikus, öko termékként. Az ilyen termékek minősítését különböző feltételek mentén önkéntes szerveződések, tanúsító szervezetek folytatják. Ezek a szervezetek többnyire a saját maguk kimunkált szabályrendszere mentén engedélyezik a védjegyeik vagy tanúsításuk alkalmazását a kozmetikai termékek csomagolásán. A töredezett szabályozottság, a „zöld” kozmetikumok iránti igény fokozódásával és a vásárlókért való kiélezett verseny számos esetben oda vezet(ett), hogy egyes gyártók a zöldre festés (greenwashing) eszközével élnek. Ennek kiküszöbölésére és a fogyasztókkal szembeni tisztességes kereskedelmi gyakorlat kozmetikai ipari garanciáinak megteremtése érdekében az utóbbi időszakban erőteljes jogalkotási reformfolyamat kezdődött az Európai Unióban. Kutatóink tanulmánya a legfontosabb kozmetikai ipari szabályozók karakterisztikáját tekinti át a termékeken feltüntethető információk megjelenítése szempontjából.

A szépségipar egyes termékei évezredek óta az emberiség használatában állnak. Noha ezek a termékek nem létfontosságúak az emberi szervezet számára, a szépség iránti vágy, valamint az emberek növekvő tudatossága a megjelenés iránt az egyik legdinamikusabban fejlődő iparággá emelte a szépségipart. Becslések szerint 2020-ban a globális kozmetikai piac értéke 341,1 milliárd dollár volt, amely 2030-ra várhatóan eléri az 560,50 milliárd dollárt, 2021 és 2030 között 5,1%-os összetett éves növekedési rátával.

A kozmetikai ipar az alkalmazott vegyi összetevőknek, a jelentős mennyiségű hulladék képződés keletkezéséhez hozzájáruló csomagolás környezeti hatásaival, valamint az erdőirtás, az alapanyagok kinyeréséhez használt termékek, az állatkísérletek és a tisztességtelen kereskedelem társadalmi hatásai révén ebben az iparágban is fokozott érdeklődés mutatkozik a fenntartható megoldások iránt.

Ez részint a kozmetikai piac átalakulását is eredményezte: egyre több olyan termék jelent meg a kereskedelmi forgalomban is, amely magát a többiektől eltérő módon valamilyen szempontból zöldnek, bionak, natúrnak, vegánnak stb. vallja. A zöld kozmetikai termékek nemcsak divatosakká, hanem a piaci előnyszerzés eszközévé is váltak az olyan gyártók számára, amelyek képesek voltak a felgyorsult fogyasztói igényekhez igazodó új termékek, termékcsaládok kifejlesztésére.

Egyes fogyasztáselméleti kutatások rávilágítottak, hogy szoros kapcsolat van a fogyasztási értékek és a zöld bizalom között, így például az öko-cimkék vagy a különböző tanúsítványok a kiváló minőség, a magasabb érték jeleként ábrázolódik a fogyasztói felfogásban. A vásárlókért való küzdelem és ezzel együtt a fogyasztói attitűdök változása egyúttal azzal is járt, hogy egyes gyártók magukat vagy termékeiket „zöld” színben tüntetik fel, amely olyan új jogi kérdéseket vetett fel, amelyre uniós szinten is válaszolni szükséges.

A greenwashing vagy más néven a zöldre festés vagy zöldmosás azon alapul, hogy az azt alkalmazó kiemel egy jó gyakorlatot vagy tevékenységének csak egy kis részét, miközben elfedi az összes többit, amely negatív hatással van a környezetre, hogy fenntarthatóbbnak tűnjön, mint amilyen valójában.

Kutatóink azt is kiemelik, hogy a termékcsomagolás döntő szerepet játszik a fogyasztók megszerzése kapcsán, hiszen az a márkakommunikáció eszközeként szolgál. A legújabb kutatások azt mutatják, hogy a vásárlási döntések körülbelül 73%-a az értékesítés helyén születik. Ennek megfelelően a vásárlókért folytatott versenyben döntő jelentősége van annak, hogy az egyes gyártók milyen eszközökkel tudják leginkább megragadni a vásárlók figyelmét.

A fogyasztók szívesebben vásárolnak olyan terméket, amely hordozható csomagolásban érkezik, az elvárásoknak megfelelően ellátja funkcióját, és minden információt megad, amit a termékről tudniuk kell. A csomagolás színe például segít a termék gyors zöld kategóriába sorolásában.

A fogyasztói igények változása mellett az is nagyon fontos tényező, hogy az iparág számos olyan alapanyagot használt a különböző fejlődési fázisokban, amelyekről a tudományos kutatások bebizonyították, hogy ártalmasak lehetnek az emberi szervezetre. Ezért unis szinten fokozatosan szigorodnak a szabályok.

A környezeti hatásokkal és a zöld fogyasztási minták felé mutató egészségügyi trendekkel kapcsolatos tudatosság növekedése a környezetbarát termékek számának növekedését eredményezte, beleértve a természetes összetevőket tartalmazó kozmetikai termékeket, amelyek tartózkodnak a vegyi adalékanyagok használatától. 2021-ben az Európai Bizottság és a fogyasztóvédelmi hatóságok közel háromszázötven kétesnek tűnő zöld állítást vizsgált különböző kereskedelmi szektorokból és megállapította, hogy az esetek több mint felében a kereskedő nem adott elegendő információt a fogyasztóknak ahhoz, hogy megítélhessék az állítás pontosságát. Az esetek 37%-ában az állítás homályos és általános kijelentéseket tartalmazott, például „tudatos”, „környezetbarát”, „fenntartható”, amelyek azt a megalapozatlan benyomást kívánták közvetíteni a fogyasztókban, hogy egy terméknek nincs negatív hatása a környezetre.

Kutatóink kozmetikai ipari tanulmánya szerint a magas szintű uniós szabályozás ellenére még számos hiátus felfedezhető a zöld kozmetikumok szabályozásában: a zöld kozmetikumok egyes fajtáira vonatkozó homogén szabályozások hiányát egy harmonizált európai jogszabály tudná feloldani.

A fenntarthatósággal kapcsolatos további szépségipari ajánlásaink a Fenntartatóság menüpontban olvashatók: https://awcosmetics.hu/fenntarthatosag/

Forrás:

Boros-Gordos-Varga: Greenwashing a kozmetikai iparban. A fenntartható termékmegjelölés uniós szabályozása. Jogtudományi Közlöny, 77:499-509., (2023) https://m2.mtmt.hu/gui2/?mode=search&query=publication;labelOrMtid;eq;%20Greenwashing%20a%20kozmetikai%20iparban