Az emberi test többi részéhez hasonlóan a bőr is ki van téve a természetes öregedési folyamat által okozott változásoknak. Gondoljunk csak egy szem szőlőre. Ahogyan nedvesség tartalmából veszít, a külalakja, a héja is egészen más lesz. A kor előrehaladtával sajnos a bőrünkben is hasonló szerkezeti és funkcionális változások következnek be. A bőr öregedését a szakirodalom két egymástól elkülönülő folyamatként kezeli, megkülönböztetve a természetes azaz „belső” öregedést, illetve a ”külső” vagy más néven környezeti öregedést. Az előbbit egyszerűen az idő múlása okozza, míg az utóbbit az olyan életmódbeli tényezők, mint a dohányzás és a környezeti szennyező anyagoknak, vagy éppen a napfényből származó krónikus ultraibolya sugárzásnak való kitettség.
A belső öregedés egy lassú lassú folyamat, és a környezeti öregedés hiányában a változások általában csak előrehaladott korban jelentkeznek, amikor is sima bőr finom ráncokkal, sápadt bőrtónussal párosul. A bőr veszít a rugalmasságából és a mimikai vonalakkal intenzívebbé válnak. Csökken a dermális réteg vastagsága, a bőr szemmel láthatólag is áttetszőbb lehet. Ezzel együtt csökken a fibroblaszt és a hízósejtek száma, így kevesebb lesz a kollagéntermelés is. A szakirodalom tanúsága szerint fokozatosan lebomlanak az elasztin rostok is, mely az öregedő bőr rugalmasságának és visszarúgási képességének csökkenését eredményezi. Az öregedés egyik velejárója a bőr nedvességtartalmának a csökkenése is, az egyes rétegek ellaposodása csökkenti a tápanyagátvitelt az egyes réteg között. Ezzel csökken a bőr regenerációs képessége, károsodhat az antioxidáns kapacitás, az immunműködés és a melanintermelés is.
A belső öregedés nagyrészt elkerülhetetlen, és nagymértékben függhet genetikai hátterünktől is. Ugyanakkor a belső öregedési folyamatot a külső tényezők nagymértékben befolyásolhatják, ezért érdemes a bőrünkre is káros külső hatásokat mérsékelnünk, kerülve a dohányzást, a helytelen táplálkozást és a krónikus napfénynek való kitettséget.
A bőrállapot javulását a különböző kozmetikai kezelések eredményeként is elérhetjük. A szakirodalmi források szerint a külső hatások mérsékelhetők, a bőrkárosodás visszafordítható, a bőrben megfogyatkozó anyagok folyamatos kezelések eredményeként egy bizonyos szintig visszapótolhatók, a rugalmas rostrendszer és a kollagén regenerálódása támogatható.
Forrás:
Zussman, J., Ahdout, J. és Kim, J. (2010). Vitaminok és fotoöregedés: tudományos adatok támasztják alá használatukat?. Journal of the American Academy of Dermatology, 63(3), 507-525.
Langton, AK, Sherratt, MJ, Griffiths, CEM és Watson, REB (2010). Új ránc a régi bőrön: a rugalmas rostok szerepe a bőr öregedésében. International Journal of cosmetic Science, 32(5), 330-339.
Pinnell, SR (2003). Bőr fotokárosodás, oxidatív stressz és helyi antioxidáns védelem. Journal of the American Academy of Dermatology, 48(1), 1-22.
Pihlajaniemi, T., Myllylä, R. és Kivirikko, KI (1991). A prolil-4-hidroxiláz és szerepe a kollagénszintézisben. Hepatológiai folyóirat, 13, 2-7.
