Az eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy hatékonyan kezelhető a korpa a lézeres hajterápiával. Ez egyfelől az öt lépéses, egyedileg kialakított és kezelésről-kezelsére módosított hatóanyag komplexeknek, a kezelések alkalmával végzett elektrokozmetikai eljárásoknak, valamint a gondosan kialakított otthonpolási rutinnak köszönhető.
A korpásodás (orvosi nevén pityriasis simplex capillitii) a fejbőr egyik leggyakoribb állapota, amely világszerte emberek millióit érinti. Bár nem tekinthető súlyos egészségügyi problémának, jelentős pszichoszociális hatása lehet, önértékelési problémákat és társadalmi szorongást okozhat.
A korpásodás komplex állapot, amelynek hátterében mikrobiális, immunológiai, genetikai és környezeti tényezők bonyolult kölcsönhatása áll. A megfelelő kezelési stratégia kiválasztásához fontos meghatározni a korpásodás típusát (száraz vagy zsíros) és a kiváltó tényezőket.
A modern megközelítés a korpásodást nem egyszerű kozmetikai problémának, hanem a fejbőr ökoszisztémájának egyensúlyzavarának tekinti. Ennek megfelelően a kezelés is holisztikus szemléletet igényel, amely magában foglalja az antifungális kezeléseket, a gyulladáscsökkentő megközelítéseket, a mikrobiom egyensúlyának helyreállítását és az életmódbeli változtatásokat.

 A korpásodás kialakulásának mechanizmusa
A fejbőr hámsejt-megújulási folyamata normál esetben körülbelül 28 napos ciklusban zajlik. Korpásodás esetén ez a folyamat felgyorsul, és akár 7-10 napra is lerövidülhet (Piérard-Franchimont et al., 2006). Ennek eredményeként a hámsejtek nem tudnak megfelelően fejlődni és leválni, hanem nagyobb csoportokban, látható korpapikkelyekként távoznak a fejbőrről.

 A Malassezia gomba szerepe
A tudományos kutatások egyértelműen rámutatnak, hogy a korpásodás kialakulásában kulcsszerepet játszik a Malassezia gomba (korábban Pityrosporum ovale néven ismert). Ez a lipofilikus (zsírkedvelő) élesztőgomba a fejbőr normál mikrobiomjának természetes része, de bizonyos tényezők hatására túlszaporodhat.
A Malassezia fajok (különösen a M. globosa és M. restricta) a faggyúmirigyek által termelt sebumot (faggyút) bontják le, miközben oleinsavat és más zsírsavakat szabadítanak fel. Xu és munkatársai (2016) genomikai tanulmányai kimutatták, hogy ezek a gombák különleges lipáz enzimekkel rendelkeznek, amelyek kifejezetten a fejbőr lipidjeinek bontására specializálódtak.
Az oleinsav és egyéb metabolitok irritálják a fejbőrt, gyulladásos reakciót váltanak ki, és fokozzák a hámsejtek termelődését, ami korpásodáshoz vezet. Ez az összefüggés magyarázza, miért fordul elő gyakrabban a korpásodás zsíros hajú egyéneknél – a több faggyú több tápanyagot biztosít a Malassezia gomba számára.

A korpásodás típusai

1. Száraz korpa (Pityriasis simplex)
Jellemzői:

• apró, fehér vagy szürkés pikkelyek
• könnyen leválnak és lehullanak a vállra, ruhára
• a fejbőr többnyire normál állapotú vagy enyhén száraz
• enyhe vagy közepes viszketés
• gyakoribb a száraz évszakokban

A száraz korpa esetében a fejbőr faggyútermelése normális vagy kissé csökkent, de a hámsejtek megújulási ciklusa felgyorsult. A Malassezia gomba jelenléte mérsékelt, a gyulladásos reakció minimális. Turner és munkatársai (2012) kimutatták, hogy ebben az esetben a stratum corneum (szaruréteg) barrier funkciója sérült, ami hozzájárul a fokozott vízvesztéshez és a szárazsághoz.

Kiváltó tényezők:

• száraz levegő (téli fűtési szezon),
• túl gyakori hajmosás erős samponokkal,
• enyhe dehidratáció,
• stressz,
• bizonyos vitamin- és ásványianyag-hiányok (különösen B-vitaminok és cink).

2. Zsíros korpa (Seborrhoeás dermatitis)
Jellemzői:

• nagyobb, sárgás, olajos pikkelyek,
• a pikkelyek gyakran a hajszálakhoz tapadnak,
• a fejbőr vörös, gyulladt, esetenként nedvező,
• intenzív viszketés,
• fokozott faggyútermelés,
• érintheti a fejbőrön kívül a szemöldököt, füleket, orrszárnyakat, mellkast, hát felső részét.

A fokozott faggyútermelés (seborrhoea) ideális környezetet teremt a Malassezia gombák túlszaporodásához. Borda és Wikramanayake (2015) kutatásai szerint a gomba által termelt oleinsav és egyéb metabolitok erőteljes gyulladásos választ váltanak ki, ami citokinek és interleukinek felszabadulásához vezet. Ez a gyulladásos folyamat tovább fokozza a hámsejtek termelődését és a permeabilitási barrier diszfunkcióját.
Emellett az egészséges fejbőrön a Cutibacterium acnes (korábban Propionibacterium acnes) és a Staphylococcus epidermidis baktériumok, valamint a Malassezia fajok egyensúlyban vannak. Korpásodás esetén ez az egyensúly felborul: a Malassezia fajok aránya megnő, míg a C. acnes mennyisége csökken. Ez az eltolódás hozzájárul a fejbőr barrier funkciójának károsodásához és a gyulladásos folyamatok kialakulásához.

 Kiváltó tényezők:

• hormonális változások (pubertás, terhesség),
• immunrendszer gyengesége,
• stressz,
• genetikai hajlam,
• neurológiai betegségek (Parkinson-kór),
• HIV-fertőzés,
• egyes gyógyszerek (litium, arany-vegyületek),
• zsíros étrend,
• a Malassezia gomba túlszaporodása,
• a túlzott faggyútermelés (zsíros fejbőr),
• a fejbőr túlzott szárazsága is okozhat korpás hámlást,
• hajápolási szokások és termékek pl. az irritáló samponok, hajlakkok, hajfestékek érzékennyé tehetik a fejbőrt, amely hámlással reagál.

A korpásodás hatása a hajra

A korpásodás nemcsak kozmetikai problémát jelent, hanem befolyásolhatja a haj állapotát is:

• Hajhullás: A gyulladt fejbőr és az elzáródott hajhagymák átmeneti hajhullást okozhatnak. Piérard-Franchimont és munkatársai (2006) kimutatták, hogy súlyosabb esetben akár 30-50%-kal is megnövekedhet a telogén fázisban lévő hajszálak aránya.
• Hajszálak törékenysége: A gyulladt fejbőrből kinővő hajszálak gyakran gyengébbek, töredezőbbek.
• Fénytelenség: A korpás fejbőr esetén a haj elveszítheti természetes fényét, matt megjelenésűvé válhat.
• Zsírosodás: A fokozott faggyútermelés miatt a haj gyorsabban zsírosodik.

A fejbőr immunrendszere kulcsfontosságú szerepet játszik a korpásodás kialakulásában. Wikramanayake és munkatársai (2019) kimutatták, hogy a korpás fejbőrön megváltozik az immunsejtek összetétele és aktivitása:

• Fokozott Th17/Th1 válasz: A T-sejtek specifikus alcsoportjai (Th17 és Th1) aktiválódnak, amelyek pro-inflammatorikus citokineket termelnek.
• Antimikrobiális peptidek: Bizonyos antimikrobiális peptidek (pl. LL-37, β-defenzinek) szintje megemelkedik, jelezve a fejbőr védekező mechanizmusainak aktiválódását.
• Hízósejtek aktivációja: A hízósejtek aktiválódása hozzájárul a viszketéshez és a gyulladásos reakciókhoz.

Ez a megváltozott immunválasz részben magyarázhatja, miért súlyosbodhat a korpásodás stressz hatására, mivel a stressz befolyásolja az immunrendszer működését.

 Környezeti és életmódbeli tényezők

a) Éghajlati viszonyok
A korpásodás gyakran súlyosbodik télen és javul nyáron. Az alacsony páratartalom télen kiszáríthatja a fejbőrt, míg a napsugárzás természetes antifungális hatása nyáron segíthet a Malassezia gomba visszaszorításában (Grimalt, 2007) és a korpa mérséklésében.

b) Táplálkozás
Az étrend jelentős hatással lehet a korpásodásra:

• B-vitaminok hiánya: Különösen a biotin (B7-vitamin) és a piridoxin (B6-vitamin) hiánya súlyosbíthatja a tüneteket.
• Cink-hiány: A cink fontos szerepet játszik a sejtek megújulásában és a gyulladásos folyamatok szabályozásában.
• Omega-3 zsírsavak: Az omega-3 zsírsavakban gazdag étrend csökkentheti a gyulladást.
• Magas cukor- és szénhidrátbevitel: Fokozhatja a faggyútermelést és táplálhatja a gombákat.

c) Stressz
A stressz több mechanizmuson keresztül is súlyosbíthatja a korpásodást:

• fokozza a faggyútermelést,
• befolyásolja az immunválaszt,
• megváltoztatja a fejbőr pH-értékét,
• fokozza a vakarást, ami további irritációt okoz.

Schwartz és munkatársai (2013) kimutatták, hogy a krónikus stressz által kiváltott kortizolszint-emelkedés közvetlenül befolyásolja a hámsejtek megújulási ciklusát és a faggyúmirigyek működését.

d) Hajápolási szokások
A nem megfelelő hajápolás súlyosbíthatja a korpásodást és a korpa jelenlétét:

• Túl gyakori hajmosás: Eltávolíthatja a fejbőr természetes olajait, ami kompenzációként fokozott faggyútermeléshez vezethet.
• Túl ritka hajmosás: Lehetővé teszi a faggyú és elhalt hámsejtek felhalmozódását.
• Erős, szárító samponok: Irritálhatják a fejbőrt és felboríthatják annak természetes pH-egyensúlyát.
• Túl sok hajformázó termék: Felhalmozódhat a fejbőrön és eltömítheti a hajhagymákat.

Bizonyos esetekben a korpás fejbőr nem önálló probléma, hanem egyéb bőrbetegségek részjelensége. Két fontos állapotot érdemes kiemelni, amelyeknél a korpa megjelenhet vagy ahhoz hasonló tünetek alakulnak ki:

• Seborrhoeás dermatitisz: Ez a bőrgyógyászati kórkép gyakorlatilag a zsíros korpa súlyosabb, gyulladásos formája, amely során a fejbőrön vörös, gyulladt foltok jönnek létre, sárgás, zsíros korpás hámlás kíséretében.

• Pikkelysömör (psoriasis): A pikkelysömör egy olyan autoimmun eredetű bőrbetegség, amelynél vastag, ezüstfehér, pikkelyesen hámló plakkok alakulnak ki a bőrön, alattuk gyulladt, vörös szegélyű képletekkel, amelyek a korpához hasonló hámló felületet képezhetnek.

Tapasztalataink a lézeres hajterápiával

Az eddigi tapasztalataink megerősítik a lézeres hajterápiáról írt korábbi bejegyzéseinket: a korpás haj kezelésében a lézeres hajterápia az eddig kezelt vendégek mindegyiknél jelentős javulást hozott. Ehhez hozzájárultak az egyénenként egyedileg kialakított és alkalmazott hatóanyag-komplexek is. A korpás fejbőrt – különös tekintettel a Malassezia gomba jelenlétét – mikroszkóppal és mikrokamerával is vizsgáljuk. Az UV-fény alatt még jobban kirajzolódnak a tüszők mellett lerakódó plakkok és a fokozottabban megjelenő gomba-kolóniák. A lézeres hajterápia öt fázisos kezeléseit otthonápolási termékekkel támogatjuk. Már néhány alkalom után lényeges javulást tapasztaltunk a lézeres hajterápia és a hatóanyag komplexek szinergikus hatásának köszönhetően.

Források:

1. Xu, J., Saunders, C. W., Hu, P., et al. (2016). Dandruff-associated Malassezia genomes reveal convergent and divergent virulence traits. Proceedings of the National Academy of Sciences, 113(33), 9304-9309.
2. Borda, L. J., & Wikramanayake, T. C. (2015). Seborrheic Dermatitis and Dandruff: A Comprehensive Review. Journal of Clinical and Investigative Dermatology, 3(2), 10.13188/2373-1044.1000019.
3. Piérard-Franchimont, C., Xhauflaire-Uhoda, E., & Piérard, G. E. (2006). Revisiting dandruff. International Journal of Cosmetic Science, 28(5), 311-318.
4. Schwartz, J. R., Messenger, A. G., Tosti, A., et al. (2013). A comprehensive pathophysiology of dandruff and seborrheic dermatitis – towards a more precise definition of scalp health. Acta Dermato-Venereologica, 93(2), 131-137.
5. Clavaud, C., Jourdain, R., Bar-Hen, A., et al. (2013). Dandruff is associated with disequilibrium in the proportion of the major bacterial and fungal populations colonizing the scalp. PLoS One, 8(3), e58203.
6. Turner, G. A., Hoptroff, M., & Harding, C. R. (2012). Stratum corneum dysfunction in dandruff. International Journal of Cosmetic Science, 34(4), 298-306.
7. Wikramanayake, T. C., Borda, L. J., Miteva, M., & Paus, R. (2019). Seborrheic dermatitis—Looking beyond Malassezia. Experimental Dermatology, 28(9), 991-1001.
8. Grimalt, R. (2007). A practical guide to scalp disorders. Journal of Investigative Dermatology Symposium Proceedings, 12(2), 10-14.
9. Manuel, F., & Ranganathan, S. (2011). A new postulate on two stages of dandruff: a clinical perspective. International Journal of Trichology, 3(1), 3-6.
10. DeAngelis, Y. M., Gemmer, C. M., Kaczvinsky, J. R., et al. (2005). Three etiologic facets of dandruff and seborrheic dermatitis: Malassezia fungi, sebaceous lipids, and individual sensitivity. Journal of Investigative Dermatology Symposium Proceedings, 10(3), 295-297.