Napjainkban egyre többet hallunk a stressz hatásairól. Életünk során számos nehéz helyzettel kell szembenéznünk, amelyek a stressz kiváltásához vezetnek. Ezeket vélhetően nem fogjuk tudni megszüntetni, de sokat tehetünk annak érdekében, hogy megbirkózzunk vele. A stressz olyan tényező, amely veszélyezteti a testi, lelki, szociális és lelki egyensúlyt. A pszichés stressz hatása az egyénre elsősorban attól függ, hogyan érzékeli az átélt stresszt, hogyan értékeli és ellenáll-e annak (Folkman (2000). A stresszes helyzetek megfelelő kezeléséhez számos szakember és szakkönyv áll rendelkezésre, amelyek olyan gyakorlatokat fogalmaznak meg (pl. légzőgyakorlatok, vizualizáció), amelyekkel könnyebben vehetjük ezeket az akadályokat.
Talán nem is gondolnánk, de a stressz és a szorongás nem használ a bőrünknek sem. Általában az érzelmeink megmutatkoznak az arcunkon is, azonban a stressz esetében ennél többről van szó: minden stresszes találkozást a központi idegrendszer érzékel, és a hipotalamusz stimulálásával és az agyalapi mirigy aktiválásával (hipotalamusz-hipofízis-mellékvese tengely) biológiai válaszokká alakítja át. Ez aktiválja aztán az autonóm idegrendszert, ami neurotranszmitterek (neuropeptidek és hormonok) felszabadulását eredményezi, és hat a test perifériájának effektor rendszereire (pl. immunrendszer, szív- és érrendszer, zsír, izom, szövet) (McEwen et al. (2010).
A stresszfaktorral való érintkezésre adott válaszként a bőrsejtekben aktivált keratinociták különféle citokineket és kemokineket termelnek és választanak ki, amelyek szabályozzák a bőr gyulladásos és immunválaszait.
A legújabb kutatásokról szóló szakirodalmi források kapcsolatba hozták a magas szintű pszichés stresszt és a különböző bőr- és egyéb betegségeket (pl. vulgáris pikkelysömör, atópiás dermatitis, pruritus, krónikus csalánkiütés, humán papillomavírus fertőzések, szemölcsök, hajhullás) (Lugović-Mihić (2013).
A stresszre adott bőrreakciók komplexuma befolyásolhatja a bőrbetegségeket, ami hatással van a betegség súlyosságára is. Ha megfelelően kezeljük ezeket a stresszes szituációkat nem csak a lelki-, hanem a testi egészségünknek is kedvezünk.
Az ellazulásban, relaxációban számos dolog segíthet, a sport, a zene, a tánc, egy ölelés, vagy akár egy nyugtató kozmetikai kezelés is.
Forrás:
Dayrit, J. F., Sugiharto, A., Coates, S. J., Lucero‐Prisno III, D. E., Davis, M. D. D., & Andersen, L. K. (2022). Climate change, human migration, and skin disease: is there a link?. International journal of dermatology, 61(2), 127-138.
Folkman, S., & Moskowitz, J. T. (2000). Positive affect and the other side of coping. American psychologist, 55(6), 647.
McEwen, B. S., & Gianaros, P. J. (2010). Central role of the brain in stress and adaptation: links to socioeconomic status, health, and disease. Annals of the New York Academy of Sciences, 1186(1), 190-222.
Lugović-Mihić, L., Ljubešić, L., Mihić, J., Vuković-Cvetković, V., Troskot, N., & Šitum, M. (2013). Psychoneuroimmunologic aspects of skin diseases. Acta Clinica Croatica, 52(3.), 337-345.